Nos tehát kedves ismerősöm,elbeszélését hallgatva eszembe ötlött,hogy valami hasónlót éreztem mikor,férjnél voltam.Hiányérzetem volt.Nem is akár mekkora.És nem tudtam volna megfogalmazni a hiány mibenlétét,de éreztem állandóan.És igazából valamikor a különköltözésünk után kezdtem jobban érezni magam.És azóta is egyre jobb és jobb,a helyzet.
A párom egy fantasztikus pasas!És azok a szemek!Boldog vagyok vele,méghozzá Nagyon.Jó nekem.És vele nincs hiányérzetem,a legapróbb,a legkissebb hiányt sem érzem.Olyan jó,hogy van nekem.A hangja simogató,kedves.
Azt hiszem jobban szeretem mint gondoltam,hogy fogom.Féltem a szívem,féltem hátha összetörik,de bevállalom a kockázatot érte érdemes.Hogy miért??
MERT SZERETEM!