Rokonok

2008 március 22. | Szerző: xl |

Fáradhatatlanul próbálok megfelelni a nekem szánt megpróbáltatásoknak.Nem túl sok sikerrel azt hiszem,de nem is fontos.Amit bírok megteszek,épp úgy mint eddig.Az,hogy vannak a páromnak rokonai akik bizony nem tetszenek,hát az én gondom.De kész.Nem szimpatikussak és kész.

Arról volt szó,nem kell itt lennem egész délután,de miért ne kellene.És nem veszi észre,hogy ez engem mennyire zavar.Tudja,hogy útálom őket.Tudja,hogy délelőtt már menni akartam,de ő még mindig a szerelmét ápolgatja,imádgatja,azt a r…. kipufogót.Mert nem elég útközben hallani,hogy milyen jól szól.Bőgeti,mintha muszály volna.Én vagyok türelmetlen?

Csak azért mert megkértem,direkt,hogy siessünk,mert nem szeretném itt tölteni a szombatot és mi van itt ülök és már csak dühöngeni tudok az akaratosságán és azon,hogy ennyire nem veszi az én kérésemet semmire.

És akkor még kérdezhetném,hol az ígéretbetartás és a többi….

De szerinte,ha  most nekiállnék morogni,az azt jelentené,hogy mert én hülyeségeken morgok,meg nem értem meg,de már nem is akarom,mert tele vele,a hócipőm.De kit is érdekel ez?

Próbálom tűrtőztetni magam,hogy minél kevésbé lássék,de már nem érdekel.Szarul érzem magam itt.Szeretnék végre hazaindulni,de ő még mindig tököl,és ennyi.Egy biztos,ha hazaértünk,fogom magam és elülök kicsit egyedül és nem érdekel,mert nem lesz estére se semmi.Mert ugye ő majd addigra hulla fáradt lesz.Meg minden egyébb.Hát igen jelenleg haragszom rá nem kicsit nagyon és elegemon lehetné van a f……..ból.Már rég otthon lehetnénk,de ő csAK AZÉRT SE SIET.